Hovanyecz: Marosán - Szabó Béla István,Marosán Györgyről,Gyurgyák János,Hovanyecz László,Marosán György,Mark Palmer,Szovjetunió Kommunista Pártjának,Pozsgay Imre,Munkásmozgalom-történeti Lexikont,Kossuth Könyvkiadó,Politikai Bizottságból,Központi Bizottság,Mert Kádárnak,Böhm Vilmos,Buci Gyuri&#8221,Nagy Imre,Tisztelt Nemzetbiztonsági Hivatal, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Hovanyecz: Marosán

2008-05-18 09:23:38, vasárnap

	Szabó Béla István 2008. május 18. 00:00 Hovanyecz: Marosán A múlt héten a kenyérrel foglalkoztam. Akkor még nem gondoltam, hogy ma egy pékkel kell foglalkoznom. De muszáj. De pékkel? A lexikon hősünkről azt írja: sütőmunkás. Én meg azt mondom: pártmunkás. Marosán Györgyről van szó. Attól félek - és ezt tessék a szó szoros értelmébe venni -, hogy a mai ifjabb nemzedékeknek, de talán a középkorúak jórészének is, semmit sem jelent ez a név. Márpedig valaha jelképes erejű volt: a Kádár-rezsim '56 utáni vérfürdőjével tapadt össze. Május 15.-én volt a századik születésnapja. Egy történelmi személyiség centenáriuma a hagyományok szerint emlékezést és értékelést kíván. Így van ez jól. Az emlékezés és értékelés egyben kijelölheti a következő évtizedek-századok tudatában azt a helyet, ahová a megemlékezés tárgyát helyezni helyes. Illik. Kell. Nincs másról szó: harc a múltért. Nincs kedvem - pontosabban: most nincs kedvem és pont Marosán kapcsán - belépni ebbe a harcba, s csak emlékeztetek Gyurgyák János történész egy nemrég megjelent könyvében leírt megállapítására: a magyar kommunista mozgalom története nincsen megírva, s ez a magyar történettudomány felelőssége és hibája. Az alábbi sorokban csupán egy évfordulós megemlékezéshez kívánok megjegyzéseket fűzni, mert felelőtlenség volna visszhang nélkül hagyni. Nem elemzés következik tehát Marosánról, de még Hovanyecről sem - ő a tárgyba vett szöveg írója -, sőt még a mai magyar politikai rémhelyzetről sem, noha meggyőződésem, hogy napjaink kurzusának - politikai és szellemi görénykurzusának - jellegzetes eseményéről van szó. Mert nem csupán egy századik születésnap, de az arról való megemlékezés is történeti esemény. A szöveg szerzője, címe és megjelenési adatai: Hovanyecz László: A szociáldemokrata kommunista. Ma száz éve született Marosán György. Népszabadság, 2008. május 15. Már a cím is hazug. Szociáldemokrata kommunista. A két fogalom egymást kizáró. Vagy - vagy. Lehetséges, hogy valaki életútja során szocdemként kezdte a politizálást, de aki kommunistaként fejezte be, az kommunista. Mást állítani megtévesztés, még ha az így fölcímzett szöveg valami ilyesmit kíván is sugalmazni. Mert nevezhetjük-e jó ízléssel Mussolinit szocialista fasisztának - ő, mint köztudott, balos szociként kezdte a közszereplést. Mint a huszadik századi magyar história közszereplői, politikusai közül oly sokan, Marosán György is az úgynevezett ellentmondásos személyiségek közé tartozik - írja H. L. a cikk felzetében. Hát számomra nem. Tömeggyilkosság szervezője volt, korábban, bolseviki terminológiával mondva: munkásáruló. Egyértelmű képlet. Maradjunk a 45 utáni éveknél. ,,... a szociáldemokrácián belül a baloldali áramlat legmarkánsabb képviselője, akinek hamar nézeteltérései támadnak a párt középvonalával, illetve jobboldalával. 1947-től az SZDP főtitkárhelyetteseként folyamatosan tárgyal a kommunistákkal..." Később említendő emlékiratában említi, hogy a szocdemek - a középvonalasok és jobbosok - kinyírásáról a Rákosi-csapattal és a nagykövettel tárgyalta meg az ezügybeni teendőket. Nyilván a szovjet nagykövet is kommunista volt - ez nem érdekes - de egyben egy független állam képviselője egy másik független államban. Ugye érezhető a tárgyalás kénkőbűze? Vagy amióta Mark Palmer amerikai nagykövet egy másik, közelebbi rendszerváltás idején hasonmód tárgyalt más politikai entitásokkal Budapesten, eldugult az orrunk? A magyar szociáldemokrácia felszámolása (miként az egész kelet-európaié) természetesen magasabb erők műve volt, de ezzel szembe is lehetett szegülni. Marosán György az ellenkezőjét tette. A mondat históriai tartalma most nem vizsgálandó - lásd a föntebbi bekezdést - de a hovanyeczi fogalmazás igen: képtelen árulásnak nevezni az árulást - vagy nem is akarja. Marosán miután 1950-ben Rákosiék lefogatták ,,1956 márciusában szabadult ki, a Szovjetunió Kommunista Pártjának a törvénytelenségeket megbélyegző XX. kongresszusa után." Itt a nevezetes XX. kongresszus mai megítélése a kétséges. Hruscsov ugyanis nem a sztálini kommunista rendszer egészét ítélte el titkos beszédében - hogyan is tehette volna, hisz ő is egyik vezetője volt -, hanem legfőképpen az elvtársak ellen elkövetett törvénytelenségeket. Ezek a ,,törvénytelenségek" amúgy a bolsevik diktatúra törvényszerű következményei voltak - Marosán is valami hasonlónak lett az alanya. A népellenes bűnökről - bolsevik kifejezés - a valódi népellenes bűnökről, nem sok szó esett. ,,A forradalom idején népfelkelők rövid időre letartóztatják" (Marosánt). Népfölkelők? A népfölkelő a magyar nyelvben bizonyos monarchia-korabeli, első világháborús öreg katonát jelent. Az emlegetett forradalom persze az 56-os volt - ezidőtájt forradalmárok és nemzetőrök (meg persze kommunista ellenforradalmárok és internacionalista muszkavezetők) tevékenykedtek, nem népfelkelők. A forradalomra alkalmazott népfölkelés kifejezés az elpuhult Kádár-végkor jellegzetesen semmilyen kifejezéseként szerepelt - Pozsgay Imre akkor forradalminak/ellenforradalminak tűnő szóhasználata. Ha ma, 2008. májusában valaki ezt a szó furcsa származékát így használja, az nem csupán stilisztikai vagy terminológiai hibát jelent, hanem jelentéssel bír. Különösen, hogy olyan emberekre alkalmazza Hovanyecz, akik tömeges lemészárlásában éppen Marosán játszott jelentős szerepet, s akik őt a ,,népfölkelés" idején nem eltették láb alól, hanem elengedték. Szabadon engedték. Marosán talán e gesztus zavaró emlékét öblögette ki magából - a vérükkel. ,,Ahogy múlt az idő, úgy gyűlt az elégedetlenség a politikusban. Részint az 'új világ' nem tetszett neki, részben a másodhegedűsi pozíció." Figyelem! Itt az új világ a megtorlások apályát jelenti - azt hiszem. Később így megy tovább a szöveg: ,,1962-ben azonban ... önként lemondott politikai bizottsági tagságáról, ami példátlan volt az egypárti rendszerekben." Nocsak. Nem vettem elő e pontig semmiféle párttörténeti szakirodalmat - meglepődnek, de jó pár kötet van a gyűjteményemben - de itt fölütöttem a Munkásmozgalom-történeti Lexikont (Budapest, 1972. Kossuth Könyvkiadó), amely a Párt hivatalos történeti doktrináját tartalmazza, s abban ezt olvastam: ,,A KB a párt politikai egységének megbontására irányuló tevékenysége miatt 1962. október 12.-én visszahívta a Politikai Bizottságból, felmentette titkári tisztsége alól és kizárta a Központi Bizottság tagjai sorából." (A rövidítéseket föloldottam.) Nocsak. Ez másként hangzik, mint amit Hovanyecz írt, bár az igaz, hogy neki sincsen hová, fordulnia, mert objektív, tudományos kommunista párttörténet nem létezik - mint idéztem volt Gyurgyákot. Lehetséges, valahol olvasott valamit, valahol hallott valamit - hát én meg mást hallottam. Egy harmadik változatot. De nem hozom fel, mert minek pletykálkodni. Az viszont még a mai, töredezett tudású történetírói korban is tudható, hogy 1962-ben Kádár a balos ellenfeleivel számolt le, söpörte ki - úgy ahogy - a neki nem parírozó államvédelmi lelkületűeket. Mert Kádárnak betonbolsevik oldalról is volt egy ellenzéke - a III/III. csoportfőnökség keretén belül külön csapat foglalkozott velük. Az események időbeli egybeesése véletlen lenne? Hovanyecz mindenesetre a marosáni Kádár-ellenességet a mai értelembe vett ellenzékiséggel próbálja - sugalmazó módon - összemosni. Másik példa: a lukácsistákkal való kapcsolat emlegetése. Messze vezet, talán egészen az SZDSZ-ig, hagyjuk. Marosán kilépett a pártból majd vissza, és 1972 után ,,Ausztriában és Svédországban felelős szocialista politikusokkal és szakszervezeti vezetőkkel tárgyalt" mert ,,A magyar párt nyit a Nyugat és azon belül az európai szociáldemokrácia felé. Hasznosnak látszik a nemzetközi szociáldemokrácia által ismert Marosán kapcsolatainak kiaknázása." A hovanyeczi sugalló technika szerint ez tehát azt jelentené, hogy Marosán elfogadott személy lehetett nyugati szocdemek szemében. És ez természetesen befolyásolja centenáris - mai - megítélését. Ha jól emlékszem akkoriban Kreisky kancellár volt az osztrák szocdem vezér, Svédország pedig szociáldemokrata mintaállam volt. Ők kormányoztak Stockholmban, ott, ahol a rákosizmus szárba szökkenéséig Böhm Vilmos egykori hazai munkásvezér volt a magyar nagykövet, aki éppen az itthoni szocdem-kommunista (kényszer)nász miatt mondott le tisztéről és emigrált. Igaz, Böhm nem csak a 19-es kommün egyik erőszak-parancsnoka volt, hanem később afféle kettős ügynök is: a nyugatiakat meg az ÁVO-t egyként ellátta információkkal. De az nehezen képzelhető el, hogy a modern szocdemeket olyan hülyének lehetett nézni 1972-ben, hogy Marosánt komoly tényezőnek tekintsék. Várjunk a párttörténet nem ,,rövid tanfolyam" stílű megalkotására. Hovanyecz igyekezete akkor véglegesen hatástalanítható. Mert ma nem hatástalan. ,,Marosán György a rendszerváltást tragédiaként élte meg. Noha évek óta kapacitálták hívei, hogy legyen egy új szociáldemokrata párt vezetője, a kérést mindig elutasította." Hát persze, hogy tragédia volt az öreg bolseviknak! A második mondat mögötti dolgokról azért szeretnék többet tudni. Mikor kapacitálták a hívei és kik is voltak ők? A rendszerváltás után történt az egész vagy előtte valamikor? Arra jól emlékszem, amikor elkezdett föltűnni a televízióban Marosán - leginkább egy hirdetésben. Emlékiratainak éppen megjelenő harmadik - korábban kiadhatatlan - kötetét reklámozta egy vörös színvilágú klipben. A végső kép nagytotálban bemutatott ökle volt. ,,Munkásököl vasököl, oda sújt ahova köll!" Sajnos, a mai köztudat kevéssé számol a proli-radikalizmussal, a rendszerváltás idején bizony voltak, akik számoltak vele. E partiban volt lap ,,Buci Gyuri" - így becézték pék múltjára utalva valaha. Ma milyen partiban lap? Mert nem tudom másként értékelni a jól szerkesztett Népszabadságban közreadott Hovanyecz-szöveg asztalra csapását, mint így. Mire számítanak az animátorok? (Marosán) ,,1992. december 20-án hunyt el. Temetésén hatalmas tömeg búcsúzott tőle" Erre nem emlékszem. Lehet, hogy így volt. A mai hazai ,,szociáldemokraták" talán e tömegre számítanak? Ez érthető magyarázat a föntebbi kérdésre. De tényleg volt-e számottevő sokaság sírjánál? (Nagy Imre, Kádár és Antall sírjánál volt.) Tisztelt Nemzetbiztonsági Hivatal! Tudományos tájékozódás céljából kérem, bocsássák rendelkezésemre az adatbázisukban bizonyára meglévő jelentést Marosán György temetéséről. Valamint kérem, adják meg, a temetés óta eltel időben kik nyertek betekintést az anyagba, milyen tanulmányokban hasznosították és ennek felhasználásával született-e bármiféle publikáció. Az ismereteket tartalomelemzési, kortörténet-írási célokra kívánom fölhasználni. Figyelmüket köszönve http://www.gondola.hu/cikkek/59525

0 komment , kategória: Általános

Címkék: felhasználásával, görénykurzusának, szociáldemokrata, tartalomelemzési, hatástalanítható, történettudomány, nemzetbiztonsági, csoportfőnökség, népszabadságban, megállapítására, tömeggyilkosság, radikalizmussal, terminológiával, rendszerváltást, rendelkezésemre, lemészárlásában, megemlékezéshez, ellenzékiséggel, gyűjteményemben, nézeteltérései, tanulmányokban, kapcsolatainak, megjegyzéseket, hasznosították, adatbázisukban, kommunistaként, szakszervezeti, lukácsistákkal, politikusokkal, középvonalával, ellentmondásos, kommunistákkal, letartóztatják, rendszerváltás, következményei, tevékenykedtek, múlt héten, kenyérrel foglalkoztam, pékkel kell, lexikon hősünkről, középkorúak jórészének, századik születésnapja, történelmi személyiség, hagyományok szerint, megemlékezés tárgyát, nemrég megjelent, magyar kommunista, magyar történettudomány, alábbi sorokban, évfordulós megemlékezéshez, tárgyba vett, századik születésnap, Szabó Béla István, Marosán Györgyről, Gyurgyák János, Hovanyecz László, Marosán György, Mark Palmer, Szovjetunió Kommunista Pártjának, Pozsgay Imre, Munkásmozgalom-történeti Lexikont, Kossuth Könyvkiadó, Politikai Bizottságból, Központi Bizottság, Mert Kádárnak, Böhm Vilmos, Buci Gyuri”, Nagy Imre, Tisztelt Nemzetbiztonsági Hivatal,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]